Idézet a Pilisszentiváni Helytörténeti Egyesület honlapjáról:

(…)A jelenlegi falu alapítása 1724-ben történt, amikor is 5 Frankföldről érkezett családfő letelepedési szerződést kötött a budai Ágostonosok vikáriusával.

Sajnos a pereskedések nem maradtak abba, mert a szomszédos falvak is igényt tartottak Szentiván területére. 1750-ben kártérítés fejében a szerzetesek kénytelenek voltak átengedni a birtokot Zersztyánszky (Tersánszky) Jánosnak, aki akkor már Vörösvár és Solymár tulajdonosa is volt. Majd 1769 után a Majthényi, később házasság révén előbb a Marczibányiak, 1851-ben pedig a Karátsonyi család kezébe került.

Már a korai összeírásokból kiderül, hogy Szentiván határa kicsi, erdők borítják a terület nagy részét, és a föld rossz minőségű, homokos, köves. Ez is lehetett az oka annak, hogy eléggé nehezen népesedett be a falu, több család elvándorolt, de azért újak is jöttek.

Az 1724-ben letelepedett 5 családból 1745-re 23 család lett. Valószínűleg a tulajdonviszonyok rendeződésének köszönhető – amihez hozzájárulhatott az 1770-es évekbeli Urbárium is -, hogy az 1700-as évek végén már 75 család élt itt, ami közel 400 főt jelentett. A lakosság nehéz körülmények között, főként földművelésből élt.

A bányanyitások nagy változást és fejlődést hoztak a falu életében. Az első bányát valószínűleg 1849-ben nyitották, de az állandó tüzek és vízbetörés miatt az 1860-as évek első felében bezárták. A lakosság összetételében túl sok változás nem történt, mert az idegenből jött bányászok nagy része továbbvándorolt. ( …)

További olvasmányok a falu élettörténetéről itt: http://szentivanihke.hu/?modul=oldal&tartalom=1166...