Köszöntő helyett
Szentivánok földjén
Interjú a Szentiváni Charta Országos Egyesület alapítójával
Bizonyára nem mondok újat ha azt állítom, közelmúltunk fölgyorsult világa sem itthon, sem pedig a nagyvilágban nem kedvezett a hagyományőrzésnek. Fontosnak tartott szokásainkat szép lassan elfeledtük, vagy kénytelen-kelletlen újakra cseréltük. És ez alól a Szent iváni tradíciók sem tekinthetők kivételnek. Aztán '90 után egyszer csak történni látszott valami...
Mi motiválta, hogy létrehozzon, létrehozzanak egy országos, és mára határokon átívelő szervezetet?
Az identitáskeresés. A 90-es évek elején elindult egyfajta közösségi megújulás, s gondolom, ahogy másoknak, úgy az itt, Pilisszentivánon élő közösségnek is fontossá vált valahogy definiálnia önmagát.
Pilisszentivánnak meg éppen kapóra jött a nyári napfordulós hiedelmekben rejlő lehetőség?
Valóban, az első lépés tényleg a mára már hagyománnyá vált - Szent Iván éji rendezvény volt még 1991-ben. De ennél már akkor is többet akartunk: hogy a barátság, a szeretet, a kultúra, a hagyományőrzés nevében összehozzuk az embereket, Karácsony után pontosan hat hónap elteltével.
Ilyenkor általában mindenki szívesen barátkozik, de mi van az év többi 364 napján? Hogyan lett mindebből széles együttműködés?
Adta magát az ötlet: milyen jó lenne, ha a mi kis közösségteremtő programunkhoz esetleg mások is csatlakoznának. Minden abból a XIX. század végéig élt hagyományból indult ki, hogy szinte nem volt olyan falu Európában, ahol ne lángoltak volna nyár közepén a Szent Iván éji tüzek. Összeállítottuk a Magyarországon fellelhető Szentivánok névsorát, majd 1995-ben megalapítottuk a Szentiváni Szövetséget. Ehhez mára országszerte nyolc település: Alsó-, Bakony-, Cserhát-, Felső-, Győr-, Új-, Zala- és természetesen Pilisszentiván is csatlakozott. De van tiszteletbeli Szentivánunk is, a Tisza menti Beregben található Gulács nevű falu, és jó kapcsolatot ápolunk több határon túli Szentiván nevű településsel is. Van tehát teendő bőven.
Gondolom, az együttműködés nem csak a június közepi mulatságokra korlátozódik.
A falvak közötti jó kapcsolat annyira megerősödött, hogy hat évvel ezelőtt létrejött a Szenetiváni Charta Országos Egyesület, melynek égisze alatt egész évre elegendő teendőket sikerült felsorakoztatni. A Charta falvai szinte minden régiót lefednek az országban, ezért egyik fő célkitűzésünk a településeken jelenlévő eltérő (bunyevác, szerb, sváb, cigány) kulturális hagyományok és adottságok óvása, és azok egymással való megismertetése. Ennek érdekében a településekkel együtt egész évben programokat szervezünk, ahol lehetőség nyílik arra, hogy a résztvevők belelássanak a másik életébe. Ezek a rendezvények alkalmat adnak arra, hogy az adott közslgben élők személyesen is részesei lehessenek közös céljaink megvalósításának. A Charta munkájának része egyébként segítségnyújtás is: amikor úgy hozta a sors, az árvízi védekezésben is támogattuk egymást, s a gyermektáboroztatás sem maradt el.
És Szent Iván Éjjelén mindenhol fellobban az a bizonyos tűz?
A Szentiváni Charta-hoz csatlakozott falvakban mindenképp. A Szakmai Napok szervezésén, a különféle pályázatokon való részvételen, a szolidaritáson alapuló segítségnyújtáson, a tradíciók és a nemzetközi kapcsolatok ápolásán túl legfontosabb eszmei üzenetünk éppen ennek a hagyománynak az újjáteremtése. Ha valaki az év leghosszabb nappalán szeretne a barátság és az összetartozás nevében máglyát gyújtani vagy esetleg tűzkereket görgetni, szeretettel várjuk bármelyik Szentivánon. Az igazi üzenetünk viszont akkor teljesedik be, ha maguk szervezik meg a saját ünnepségüket ezen a napon.
